végem van

de komolyan

Cöldlook - II (2012)

Oi!
kész a második lemezünk. szedjétek, terjesszétek, pogózzatok!
http://www.mediafire.com/?qrdf3vpofotllwf

Buda barátom írt is rólunk a király blogján.

2012

külföldi lemezek:

creem - s/t
sickoids - s/t
cult of youth - love will prevail
neon piss - s/t
merchandise - children of desire
white lung - sorry
school jerks - s/t
lower - walk on heads
the men - open your heart
uppgang och fall - s/t
terrible feelings - shadows
daylight robbery - ecstatic vision
dinosaur jr -  i bet on sky
nervosas - s/t
red dons - auslander
prisoner abuse - s/t
the hex dispensers - parallel
roomrunner - super vague
lude boys - demo tape
dogmatist - obedience demo tape
rosenkopf - s/t
rival mob - mob justice
marching church - throughout the borders
swans - the seer

hazai lemezek:

fake shakes - demo
who sows violence reaps storm - az erdőnek füle van, a mezőnek szeme van
broken cups - slaves of the grave
kemény henrik - s/t
youth violence - s/t
wryness - senki se hallja
piss crystals - harn-chemikalien wunderbare gedichten1.
pfa - pigheart

koncertek:

neon piss@budapest
white lung@budapest
no problem@budapest
az összes szombathelyi próbatermes buli
human error@szombathely, omk
nyár végi tapolcai buli 

hello rats

csak beköszönök, mert viszonylag régen nem írtam ide. a helyzet a következő:
nemsokára kész a zenekarom második lemeze, ugyan úgy zenebuzi vagyok, kellően távolságtartó és pont annyira bizalmatlan amennyire az szükséges. sokféle zenét hallgatok mostanság is, meló elött vagy után egyszerre és éppen ezért hónapok óta alszom kb napi 4 órát és kezdem megszokni, bár rohadt fárasztó is egyben, főleg ha belefutok egy random bebaszásba. amennyire az emberek el tudják venni a kedvem, a punkrock 2x annyira adja vissza. pl az olyan dolgok, mint A MERCHANDISE VIDEÓ. most komolyan miaz???? baszki az élet! lenyűgöző. a szóló projektemhez már megírtam 1 számot, volt már bulim is, jó kis próbatermes zártkörű, amit én a legjobban szeretek, de voltunk így is 20an kb. király volt nagyon. de max amúgy kettő számot tervezek abba meg 1-2 cödlook-ot kicsit átalakítva. van csomó ötletem ilyen post punkos dolgok csak nem tudom kikkel kivitelezni és ez kicsit frusztrál, mert nem azt mondom, hogy annyira jók, hogy muszáj őket megvalósítani. semmi ilyen wannabe faszságról nincsen szó, csak szeretek zenélni, de ami késik nem múlik, és nagyon remélem, hogy tényleg igaz ez az oltári nagy közhely.
3 éve, mikor kijött a cold cave love comes close nagylemeze, akkor nagyon durván széthallgattam. 2009 őszén jött ki és a fősulin zh-k meg vizsgák elött rengeteget toltam. és baszki az utóbbi időben újra rengeteg cold cave-t tolok. az összes lemezüket pörgetem és elég jó őket dúdolgatni ebbe a hidegbe, de főleg este a sötét szobába. fílinges nagyon. de tényleg annyi zenét csapatok mindig, hogy nem is akarok belemerülni az összes részletezésében. a cult ritual még mindig az egyik legjobb hardcore banda ever, meg az out cold is. ezek is sokat mennek úgy általában. de amúgy ez a lawrence arms évszaka, minden évben ilyenkor még többet hallgatom őket, amúgy is, mert imádom a l.a.-t de ilyenkor meg főleg. egyik nap hallgattam current 93-at. régóta nem hallgattam őket és pont olyan hangulatban voltam, hogy nagyon átjött. mintha valami szeánszon lennék. mindig olyan hallgatni current 93-at, de persze kinek van kedve mindig szeánszkodni zenehallgatás közben ugyebár. swans is sokat pörög a rédecsi rezidencián természetesen és minél több idióta emberrel találkozom, akiket csak a szájbabaszott pénz meg presztizs érdekel, annál jobban örülök annak, hogy engem meg nem és ilyen király dolgokat élek meg hallgatok. éljen a punk rock!!!!

school jerks - school jerks lp (2012)

pár hete végre kijött az új school jerks, ráadásul nagylemezen! rengetegszer meghallgattam már és most, hogy írok róluk, megint ezt hallgatom természetesen. imádom ezt a zenekart. az előző lemezeik is hibátlanok nálam, komolyan ez a punk! például az ugly minds, ugly faces-t újra felvették és sokkal bitangabbul szól, mint a control lemezükön. szóval a school jerks nagybetűs punk, amit én nagyon szeretek. a punknak ez a fajtája, ez az egresszív, tele gyűlölettel és köpködéssel. na, ez kell nekem. amitől a jóemberek inkább leugranak egy több száz méteres szikláról. ugyan azt a királyságot tolják, mint eddig. kíméletlen, felpörgetett germs. még a career suicide-hoz tudnám őket hasonlítani vagy a male nurses-hez. hé, emberek, hallgassa mindenki a school jerks legújabb lemezét, meg persze a többit is!

nervosas - s/t (2012)

épp most jött ki a legújabb nervosas demo, és most hallgattam meg. nagyon szeretem ezt a zenekart, és ez a lemezük is legalább annyira tökéletes lett, mint az előzőek. ugyan az a recept, de egyáltalán nem unalmas, nehogy azt higgye valaki. sötét hangulatú, lendületes, gitározós punk. és van benne lány is! mi kell még ennél több, most komolyan? semmi. olyan nervosas-t hallgatni, mint egy sötét pincében összekeverni a korai christian death-et, a wipers-t és a dead kennedys-t. a mostani bandák közül egy nagyon kicsit az arctic flowers-hez is hasonlít vagy fordítva. és az egész lemez olyan zakatolóan pörög végig, hogy csak azt veszem észre, hogy már megint meg kell hallgatnom, mert minél többször hallgatom, annál teljesebb lesz az életem. végig nagyon feszes! és nagyon felkavaróak a riffjeik. felkavaróak, fülbemászóak és nagyon ötletesek. persze jó értelemben felkavaróak, mert nagyon jól hozzák össze ezt a goth rockos dolgot a gitározós post-punkkal, amit ráadásul még fel is pörgetnek annyira és olyan idegbetegségű énekhanggal, hogy már ficcen is be ezekre ráadásként a dead kennedys hatás. hallgassa mindenki az új nervosas lemezt, meg a többi lemezüket is, ha nem akar magával kicseszni.

dream smotherer

az utóbbi hónapokban annyi pissed jeans-t hallgattam, mint akkor, mint mikor megismertem őket. szóval nagyon sokat. ma is azt hallgattam a vonaton, a városban, próba elött, sőt még most is. 2009-ben figyeltem fel rájuk a king of jeans lemez megjelenése után. tudom, ez ultragáz, hogy nem előbb, de ez van. de behoztam a lemaradást. nemrég írtam is egy tök jó noise rock/noise hardcore számot. a mai próbán össze is raktuk, majd írok rá szöveget és csapathatjuk is. kicsit mondjuk szégyenlem magam, mert mikor őket hallgatom, vagy nézek róluk videókat, mindig megfogadom, hogy veszek magamnak egy punkos csizmát. mert a csizma az legalább annyira punk, mint a farmerdzseki vagy egy jó tornacipő vagy bakancs. ez a csizma dolog akkor is belém fészkelte már magát, mikor először láttam a zseniális cloak/daggert és láttam, hogy collin barth milyen csibészes csizmában tolja. naszóval a pissed jeans is a megunhatatlan kategóriában szerepel nálam mondanom sem kell. minden megvan hozzá, hogy ez így legyen és így is van. olyan, mintha a scratch acid játszaná a flipper generic lemezét vagy fordítva. az akkori flipper tolna scratch acidet egy kis kései black flaggel megspékelve, elszórtan butthole surfers elszállásokkal. de mindezt amúgy tök jól, egyedien, közben meg köpködik a sört a pofádba. ez a punk!

aarrrgh pirate steel

most éppen a jedi five - relentless lemezt hallgatom. és még mindig változatlanul nagyon sok zenét hallgatok és a gondolataim is ugyan úgy megvannak róluk, csak kevesebbet írok ide meg kevesebbet is netezek. szeretem a jedi five-ot. komolyan mondom az egyik kedvenc poppunk bandám. nem is tudom, hogy a relentless, vagy a the porch lemezüket szeretem jobban. tudtommal csak ezek vannak nekik. de szerintem a relentless jobb, mondjuk ha a porchról pl a when animals attack-ot hallgatom akkor mindig elbizonytalanodom.  a napokban például sok young marble giants-ot hallgattam. sokak szerint elviselhetetlen zene, de nekem bejön nagyon. múltkor a hugom szólt, hogy "atyaég, tibi te mit hallgatsz?? ennél még az üvöltözős zenéid is jobbak." de ez van, szeretem a young marble giants-ot.

szóval a múlt héten nagyon sok poppunkot hallgattam. persze hallgattam sok minden mást is, szóval inkább úgy mondanám, hogy a poppánk dominált leginkább. és mennyire király, hogy itthon is van olyan poppunk zenekar, akik tökösek, mint a paint it black, dallamosak, mint a shook ones és közben tolják a felpörgetett dühös jedi five-ot persze a maguk módján. szeretem a fake shakest.

épp most értem haza és a vonaton grey areat csapattam. kurvajó volt, főleg így, hogy közeleg az ősz, bár a grey area nem az a tipik őszi punk, de nekem most olyan hangulatot sugallt. kellően gyors, ahhoz, hogy ne csak a dallamokra figyeljen az ember, jó fogós és mégis fülbemászó. a grey area fasza, főleg a '98-as lemezük.

vajon létezhet annál jobb dolog, mint olyan zenekarokat hallgatni, mint a low culture? hát, lehet, hogy igen, de engem az utóbbi 2 napban nagyon elkaptak, rendesen csak bulizni lehet rájuk, meg sem fordul más a fejemben, csakis a bulizás! nagyon király punk/powerpop maxra felpörgetve, ötletes számokkal. szóval semmiféle unalmas sablon zene. kurvajó na!

ami viszont leginkább az utóbbi jópár hétben szétszedett az a crusades. kibaszott crusades! márk által ismertem meg ezt a bandát egyik pesti bulin dumált róluk. és baszott jó. olyan, mint amikor a százfokos napsütésben neked inkább a jó kis 15-20 fokos őszi idő kéne, hiába a nyárinak tűnő dallamos zene. mert azért a cruasdes esetében ez nem ilyen egyszerű. szerencsére nem ilyen egyszerű. szóval igen az őszi idő, mert akkor legalább fel tudod venni a farmerdzsekidet, ami a legjobb ruhadarab az egész világon! szóval nem az a szokványos sima punkrock/poppunk/powerpop, hanem valami egészen sajátos. az idei lemezük is atom, de nekem ami 10/10-es az a the sun is down and the night is riding in. zseniális! hibátlan lemez!

ja, amúgy még mindig jedi five-ra bulizok.
és ha van zenekar,  amit szerintem soha nem fogok megszeretni az a galaxie 500. ezt most csak úgy ideírtam, nem is fogok tőlük semmit sem posztolni csak jár az agyam és ők most így bevillantak. kb 2 éve itt rohad a gépemen a  tugboat lemezük és eddig 1szer vagy 2szer hallgattam meg. azért minden zenét én sem szerethetek! amit mostanság sokat hallgattam még az a gun outfit. szeretem ezt a zenekart, kellően elborult ahhoz, hogy csak simán továbbot intsek nekik,és nyugtázzam, hogy jólvan okés közben néha aranyos is meg azért kicsit titokzatos is.

sokat hallgattam még mostanság newtown neurotics-ot is. komolyan nagyon jó zenekar voltak és olyan, mintha billy bragg énekelne benne. nem?? szerintem igen. kár, hogy elég alulértékelt banda voltak, mert szuper, amit összehoztak. post punk keverve egy kis clash-sel és billy bragg-gel na meg persze ramones-szal. a beggars can be choosers-t bármikor le tudom pörgetni gond nélkül, mert megunhatatlan kategória nálam.

Oi!

lude boys - demo tape (2012)

most hallgattam meg ezt a demót és már az első másodperctől tudtam, hogy ez a lemez/zenekar fel fogja dobni a vasárnapomat. megvan benne minden, ami feldobhatja egy olyan mániákus punk kedvét, mint én. lefelé pengetős, bugizós, garázs hangzású, kicsit rekedtes énekű punkrock, powerpop, garage punk keverék. olyan, mintha a reatards powerpop zenekar lett volna a maga hangzásában és ramones számokat játszanának. de most komolyan, az allentown számuk mennyire tipikus ramones. az a szám a legjobban. szóval, ha szereted a punk rockot, szeretsz táncolni és garázsban bulizni, akkor ez a te zenéd. legalább annyira, mint amennyire az én zeném. hello 2012-es ramones!

it ain't gonna save me

"It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how

I took a walk the other day and thought about how things used to be and then a cloud came into sky it shed on me and I don't know why, Ever since that day I've never been the same tired and lonely with no one to blame and in this bedroom is where I sit cause I don't really don't give a shit

It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how

My negativity it takes a toll it uses me just like a bone it scares away the things i love it keeps its fight and push at shows, Ever since that night I've never been the same tired and lonely with no one to blame and in this bedroom is where I sit cause I don't really don't give a shit

It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how
It Ain't gonna save me
It Ain't gonna save me, no how

All is lost there is no hope, All is lost you can go home,
All is lost there is no hope for me.
All is lost there is no hope, All is lost you can go home,
All is lost there is no hope for me.
All is lost there is no hope, All is lost you can go home,
All is lost there is no hope for me.
All is lost there is no hope, All is lost you can go home,
All is lost there is no hope for me.
For me."

broken cups - slaves of the grave (2012)

kellett. kellett már ez nagyon. nagyon ígéretes ez a lemez, sokszor lepörgettem már és azt kell mondjam, hogy bekerültek nálam az idei legjobb hazai lemezek közé, mert amit csinálnak azt én nagyon bírom. kegyetlen jól ötvözik a sötét szinti punkot a post punkkal és a new wave-vel. én ezeket a műfajokat külön-külön is szeretem, de így egyben abszolút tarolnak. valami olyasmi ez az egyveleg, mintha a screamerst, a fall-t, a kései blitz-et, a korai stranglerst összekevernénk és adnánk hozzá egy kis milemarkert. hát nem zseniális? dehogynem. megvan az egésznek a lendülete, hogy csak azt veszem észre, hogy már megint lepörgött. és nagyon jól összerakott számokról van szó, nem is tudnék töltelék számokat mondani. meg az egésznek van egyfajta zaklatottsága. végig. mintha nagyon fel lennének baszva és ezt a sok idegességet beleölnék a zenébe. persze nem kizárt, hogy ez így is van. lehet ezekre a számokra táncolni furán, utazás közben fejben bugizni meg lábat rázni meg igazából mindent. a lemez hangulatáról még annyit, hogy olyan mintha egy sötét alagútban egy hullámvasúton utaznál és nem tudod, hogy vajon mikor fognak pofán önteni egy vödör huggyal. aki nem szereti az ilyen zenét, annak nagyon szar lehet, aki viszont igen, az hallgassa/töltse le. mindfuck!

lighthouse

i can't get these thoughts out of my head
i'm gonna shut down
i need someone to listen i need a friend
by me
nothing seems right when i live my life inside
of yesterday
have to find the strength to reach for something more
to breathe - to see
to feel like living
accept - myself
to smile and mean it
all the things that i regret come back to me at night
demons from my past pull my eyelids open wide
i'm screaming for the morning screaming for a change
i want the chance to face myself and face a better day

2012 SZEPTEMBERE AZTAKURVAÉLET!!!

esős napoknak esős zenét! oi oi oi!

szeretem az ilyen időt. mondjuk a nagy kánikula fanok most biztos kihűlnek, hogy mivan hee?! király a 40fok, de csak pár napig, de akkor is csak akkor, ha valami vízparton vagyok és van nálam minimum napi 10 sör. ja, ez ilyen, én így élek. szóval vannak ám nekem kimondottan jól bevált esős zenéim. amiket, ha ilyenkor hallgatok, akkor egyből még fílingesebb lesz ez az egész. fel is hozok pár példát, ha már megint belekezdtem egy újabb posztba. az egyik nagy esős favorit zeném, az a kései blitz, ami amúgy is favorit nálam. most hirtelen nem is tudom melyik videót tegyem ki tőlük, de majd halandzsázok még kicsit, ahogy szoktam mindig és majd közben eszembe jut. szóval a blitz egy amúgy is nagyon király banda. az oi!-t is zseniálisan csinálták, meg a new wave-et is post punkkal keverve. ilyenkor mindig olyan kedvem van, hogy baszki felveszem a harringtonomat és elindulok valahova-valamerre szigorúan a lejátszómmal, ami nélkül SEHOVA nem megyek, mert még a lépéseket is ritmusra tudom csinálni az egész second empire justice lemez alatt. és akkor a másik kedvencemet a new age/fatigue-t elő sem hozom, hajjaj. most amugy éppen a telecommunication szám szól. ha esetleg létezne olyan ember, aki nem ismeri a blitz-et(amit nagyon kétlek, de ha mégis) és olvassa ezt a blogot, akkor komolyan kezdje el a lemaradást. a koraira lehet királyan hőbörögni, sörtlocsolni, bebaszva oi-ozni, a késeire meg őrülten, furán táncolni és végtelenségig bulizni.

most komolyan azt hiszitek, hogy ha esős időről beszélek és esős zenéről, akkor ki merészelem hagyni a pop-punkot innen? háhh, bebaszna! get bent! a get bentet amióta ismerem és először hallottam annó, akkor azonnal az ugrott be, hogy ez egy tipikus esős punk zene. olyan, amikor azért kicsit hűvös van, esteledik és az eső pont annyira esik, sőt inkább csak picit esik, de azért esik, hogy pont lehet sétálni a városban és közben őket hallgatni.

joy division. azám. régóta nagy nagy kedvencem, bár sokan nem szeretik, ami engem teljesen hidegen hagy, felőlem aztán mindenki azt szeret, ami akar. engem nem érdekel. én imádom a joy division-t. bármelyik lemezüket bármikor szívesen meghallgatom bárhol, de esőben azért nem kicsit királyság őket csapatni. múltkor a buszon is őket hallgattam és legszívesebben én is úgy táncoltam volna, ahogy ian curtis szokott. igen, ott a buszon. amúgy rendszeresen szoktam léggitározgatni itt-ott, de ezt már leírtam itt is. aki emiatt hülyének néz, annak nincs élete. és mennyi ilyen semmirekellő van.

ha valaki azt hiszi, hogy anglia csak a crust-ot tudta kitermelni "jól", akkor az kurvára téved. mivan? és mi van a post punkkal???! itt a fenti egyik legismertebb példa rá. meg itt a SWELL MAPS. meg még nagyon sok sok angol post punk istenség, amit kb végtelenségig sorolhatnék, de nem fogok. najó, azért a wire-t még idenyomom. egyik héten amikor esett szintén swell mapst hallgattam és király volt. mármint a swell maps mindig király,legalábbis nekem, mert én nagyon bírom.

ja, vannak slágerzenekarok és slágerszámok is amik esőben még jobbak. ki ne ismerné a masshysterit. minden számukat élmény hallgatni. sok ilyen zenekar van, de ha őket hallgatom, akkor mégis csak kevés. olyan, mint ha atom slágereket hallgatnál a szobádban, és hajjdejó a kedved, de közben az ablakon azért bever az eső és elázik a padlód, mert a punk az ilyen!

szuicid hárdkór. felőlem aztán ugyan mondhat mindenki mindent az american nightmare/give up the ghost-ra, nálam mindig is favorit volt. wesley eisold oké, hogy nagyon szomorú meg lehúzó szövegeket írt, amit nyomat tovább már évek óta a cold caveben is, de most komolyan miről énekelt volna? arról, hogy minden király és tök boldogság van? pff. na persze. és társul hozzá tökös oshc. ez agy nagyon jó kombó és a background music egy telitalálatos, tökéletes hardcore lemez. amikor a gutg 2003 végén játszott bécsben, sajnos még nem ismertem őket, mert én akkor még csak alap punk zenekarokat hallgattam, mint pl a dead kennedys, ramones, clash, pistols, hátsó szándék, ht, picsa, ilyenek. áh, mindegy igazából nem fogok emiatt keseregni már. de esős időben mégjobb csapatni őket. komolyan.

van még rengeteg (szerintem) esőkompatibilis punkzene persze, de most stílusosan lezárom ezt a posztot egy olyan zenekarral/számmal, amit ha valaki kihagyna egy esős punk posztból, az lehetőleg azonnal adja fel ezt az egészet és menjen el hurkát tölteni.

think twice

creem-et hallgatok. igazából ezzel az egy mondattal le is lehetne zárni ezt a posztot, mert ebben minden benne van. nem írtam még egy sort zenéről, de bőven le lehetne ezt rendezni ezzel. igen, creem-et hallgatok. amióta kijött a lemezük én agyon hallgattam. szóval, hogy miért is lehetne benne abban a tőmondatban minden, hogy creemet hallgatok? azért, mert az év egyik legjobb, legkeményebb, legfogósabb lemezét hozták össze. sok lemezre mondam már ezt, meg azt is, hogy megvan benne minden, ami kell a punkban. az egyszer biztos, hogy a kanadaiak nem szórakoznak. a 80as évek eleji csizmás amcsi hardcore-ja, a punk fogóssága, az oi! tökössége, de nem ám a klisé oi zenekarokra gondolok, hanem a tökös, tényleg baszós oi bandákra. mint amilyen a 4skins is volt, a korai blitz vagy a hatalmas kedvencem, az 86 mentality. ezekből az összetevőkből kihoztak egy csodás egyveleget, amit lemezre vetettek. imádok rajongani a zenéért, imádok! olyan jó, amikor jobbnál jobb zenéket hallgatok és azonnal jönnek is a gondolatok, úgy, hogy közben nem gondolkodom, meg nem is tervezem, hogy gondolkodjak. és a the bricks számuk meg ahogy kezdődik, arról meg komolyan a kései blitz ugrik be. meg van benne egy riff, amiről szintén. közben meg az egész ugyan az a tökös hardcore. hát basszameg, van ennél szebb dolog a világon?? ha van is, akkor nem sok.

most viszont egy olyan bandáról fogok írni, amit még mindig nem tudok hova tenni. lemezen szeretem őket hallgatni, főleg a strange songs in the dark lemezt. az a kedvenc lemezem tőlük. kicsit jobban bejön, mint az idei children of desire lp. hát persze, hogy a merchandise-ről beszélek. szóval lemezen tényleg jó. olyan az énekes csávó hangja, vagyis, ha nem is teljesen olyan, de nagyon hasonlít Morrissey hangjához. a zene meg post-punk szerűség dob nélkül. szóval nem hangzik ez így rosszul, meg lemezen jó is. de tényleg. viszont. néztem róluk már pár videót és az komolyan mondom elkeserítő. erőtlen, semmittelenség. emiatt egy ideig még lemezen sem hallgattam őket, mert én az a fajta srác vagyok, akinek nagyon fontos, hogy egy zenekar élőben is domborítson. sőt! meg ha már nincs dobos, akkor többet fordítsanak a gitározásra és igen is gitározzák szét azt az űrt, amit a dobos hiánya hagy maga után. erre meg? az énekes csávóka inkább a keverőre van rágyógyulva, néha azért penget kicsit. oké, hogy van másik gitáros is, de akkor is. mindegy, ez csak az én véleményem. de az kétségtelen, hogy videókon nagyon gáz és erőtlen. de azért lemezen ezentúl is fogom hallgatni.

elszállós rész

ez a poszt egy jó nagy elszállós rész lesz. elég tompa az agyam ma, mert ez a hétvége is elég kemény volt a változatosság kedvéért, pedig most csak egy napig buliztunk. na de vissza a zenéhez. évek óta vágom a darker my love-ot, de valahogy sosem jött át igazán. írtam már pár sort róluk itt is amúgy. de tim presley(ex-nerve agents) iránti respektációmból adtam neki pár esélyt. pár hete is kezdtem érezni már, és ma tök véletlenül elkezdtem nézni róluk egy videót. és ÁTJÖTT! végre. és lehet, hogy csak azért mert kicsit tompa a fejem ma, de ez tökmindegy most. rendesen flesselek rá.
meg ott van még a black angels, amit az előbb hallgattam. olyan, mintha a velvet underground tudatosan játszana, pszihedelikus lo-fi -t a XXI.században. tényleg jó és tök érezni a v.u. hatásokat rajtuk, ami király.

de, hogy azért a punkszázalékaimat helyrebillentsem, táraztam is be magamnak necrost. a sex drive 7"-et. a necros király, de hát ezt mindenki tudja!

everybody dies

azért szeretek doom town-t hallgatni mert tök olyannak tűnik, mintha siouxsie felpörgetett, gyors gitározós postpunkot játszana. király a 2010-es demójuk, és ami pluszban király, hogy egy wipers számcímből nevezték el magukat. na, de amúgy azért kezdtem igazából bele ebbe a posztba, hogy elmondjam mennyire király a sickoids. amikor először hallgattam a lemezüket elég rendesen letaglózott és ami a bizonyíték, hogy zseniális zenekarról van szó, hogy akárhányszor hallgatom őket, mindig szétszednek. ennyi! meg imádom nézni a videóikat is, mert látszik rajtuk, hogy szétfeszíti őket az energia. hihetetlen. és akkor milyen lehet élőben? baszki, de megnézném őket. ez a kedvenc videóm tőlük:

hú, most rendesen rámjött a táncolhatnék amúgy a doom town miatt, és nem mostanában hallgattam, szóval ez nagyon jól jött. de ez mégsem az a tipikus táncolhatnék, ami mondjuk akkor van, ha jó kedvem van és mondjuk steve adamyk band-et hallgatok vagy sonic avenues-t. mert az utóbbi két zenekar az a bugis táncolós punk rock. de mondhattam volna akár a white wires-t is. persze ezeket a zenekarokat is nagyon szeretem.

doom town-ra táncolást inkább ilyen sötét szobás buginak hívnám, ami kicsit paradoxon azért, de annak is megvan a szépsége. most amúgy egy olyan bandát hallgatok, amit ezer éve csapattam utoljára kb, de akkor sem orrba-szájba. szóval most where fear and weapons meet-et hallgatok. nem az a kimondottan én zeném, de a hasonló hardcore bandák közül azért nálam kitűntek. mert azért kibaszott feszes ám, meg pörgős meg tele van punkkal. egészen pontosan most a '99-es the weapon lemezt nyomatom.

múlt héten meg feltűnően sok the men-t hallgattam. amúgy bírom én a the men-t, de azért a felhajtás nagyobb körülöttük (is), mint kéne. most ez elég hülyén hangzik, mert úgy mégis ki vagyok én, hogy ilyet mondjak, de ez a véleményem. ettől függetlenül király zenekarról van szó. a think című számukra meg azért nagyon-nagyon be lehet indulni. az egyik legjobb men szám nálam.

a where fear and weapons meet után, amit most sok idő után tök jó hallgatni, táraztam be magamnak straightjacket nationt. azért azt valljuk be, hogy ezek az ausztrál skacok nem szórakoznak. imádom őket, mert megvan bennük minden, ami kell a punkban. düh, gyorsaság, lendület, fogós számok és a germs gecisége is. azért ez elég király egyveleg azt hiszem. vagyis nem hiszem, hanem TUDOM, hogy az.

szereti valaki a seize-t? mert én igen. az everybody dies lemezük nagyon fenyítő és mégis táncolós és minden szám sláger. 82-es lemez amúgy és nekem olyan benyomásom van róluk, mint ami akkor szokott rámjönni, amikor "tipikus" kbd-s bandákat hallgatok a blogjukról. olyan jellegzetes. imádom a kbd records blogos zenekarokat, mert valahol van bennük valami, ami kbd-s, mégha nem is kiadóról van szó. amúgy az everybody dies lemez why not records-nál jött ki.

őrület

ha szar embernek szar zene jár, akkor fura embernek meg fura zene. vagyis nem fura zene, mert amikről most írni fogok még gyorsan próba előtt egy-két sort, azok nem fura zenék, max a hétköznapi polgároknak lehetne fura és megveszekedett. most éppen a white guilt demo II-t hallgatom és imádom! mondanom sem kell, hogy abszolút tökéletes és zseniális és ez az egész zenekarra kimondható. nekem ez a punk. átjárja az egészet valami számomra nagyon misztikus sötétség és elborultság, ami a gonoszságból fakad. a gonoszságból és a dühből. közben meg annyira erőteljes, koszos és túlfűtött, hogy miközben hallgatom nem is akarok mást. nem akarok mást hallgatni csak és kizárólag ilyen zenekarokat.

aztán ott van még a crazy spirit. erről a bandáról is hasonlóak a benyomásaim. nagyon sokat hallgatok crazy spiritet és pont ezt dumáltuk a no problem énekesével múltkor a pesti buli után, mert megdicsértem a crazy spirit felvarróját, hogy ez a zenekar mennyire erőteljes, baszott király és gonosz. és valamiért ekörül a banda körül van valami misztikus valami. bírom nagyon az ilyen zenekarokat.

a tegnapi napomat condominium-mal zártam. jó geci egy banda az biztos. bírom őket is. jó dühöngő. olyan, mint mikor egy bika arra vár, hogy szétbaszkodja azt a köcsög torreádort, aki ki akarja nyírni és rohadtul nem fogja kinyírni, mert a condominium baszott kemény.

és hogy hagyhatnám ki a megkerülhetetlen cult ritualt. kihagyhatatlan. vajon létezik olyan punk a világon, aki nem szereti őket? 3 éve feloszlottak már, de szerintem nagyon maradandót alkottak. most komolyan milyen számokat írtak már?? atyavilág. tökéletes zenekar voltak. meg tök bírom az olyan őrültségeiket is, mint a saturday's blood eleje. vagyis inkább a szám nagyrésze, mert csak a végén indul be a zene.

igaz, már írtam nemrég a drunkdriver-ről, de azért megmelítem most is őket, hogy igen is ők is beletartoznak abba, amitől én teljesen megőrülök. szúrok be egy képet is róluk, amin az énekes death in june pólóban van. ha douglas pearce ezt látná és hallgatna drunkdrivert biztos örülne és még azt a hülye maszkját is levenné.

 hallgassátok ezeket a zenekarokat, mert tényleg atom bandákról van szó, különben nem mondanám. Oi!

mi? bulii?

ami az elmúlt napokban történt az megint csak a zsenialitás netovábbja. röviden annyi, hogy voltam neon piss-en. nagyon vártam már, annyira be voltam sózva, hogy az elmondhatatlan. és az ÉV bulija volt, de komolyan. na, azért a white lung is atomság lesz persze. azt tervezem, hogy nem csak a pesti bulira megyek, hanem a szegedire is menni kéne. remélem összejön a dolog.
ja, amúgy abszolút király volt minden de tényleg. Buda is írt róla az előzményekkel együtt, érdemes elolvasni, meg amúgy is olvasni a blogját, mert király!
félmeztelenül táncolni egy oltárijó zenekarra, amit már annyira vártál és tudod, hogy a körülötted lévők is, akik szintén félmeztelenül buliznak, ők is ugyanannyira várták már, mint te. és ez egyfajta megnyugvást ad. mondhatni biztonságot, mert tényleg jobb helyen nem is lehettem volna ott és akkor. ez volt csütörtökön és én szombat délután értem haza. Iván meggyőzött, hogy maradjak nála. mondjuk nem kellet sokat könyörögni, haha. király volt minden. buli, őrület végig. Paliékkal meg nagyon állat bulizni meg összevissza mászkálni a városban ROIR után.
itt egy videó a neon piss-ről. még látszom is, a mikrofonba néha beleüvöltözöm. tökéletes volt:

most éppen battalion of saints-t hallgatok és iszom a nagy bodzaszörpöket. vasárnap estére szerintem elég király ez így. azért imádom a b.o.s.-t, mert kíméletlenül tökös. tényleg annyira energikus és kemény punk, hogy tényleg nehezen bírom megállni, hogy ne pogózzak itt a szobámban egyet. a fighting boys lemezük mondjuk még kicsit dallamosabb, de azt meg pont azért szeretem, meg abból már lehet azért sejteni, hogy ezek a skacok durvább vonalra terelődnek majd, amit szintén tökéletesen csinálnak. imádom őket. ráadásul játsszák a motörhead-től az ace of spades-t. ójje!

most egy kis önreklám, vagy mi. a múlt heti próbatermes buliról van egy fullkoncertes videó rólunk. az ének kb nulla, mert nem igazán szólt a cucc, de annyi baj legyen, király buli volt:

the accident

nem is értem hogy lehettem olyan felelőtlen, hogy a drunkdriver-től csak a 2010-es self titled lp volt meg. amikor kijött leszedtem és sokszor hallgattam is az utóbbi 2 évben. de az, hogy pont ennek a bandának a többi lemezét nem szedtem le az felháborító! jó, van millió banda akiknek meg igen, de ez nem mentség. szerencsére Viktortól megtudtam a többi lemez címét és le is szedtem őket múlt héten. annyival azért vigasztalom magam, hogy az a lemez jön be a legjobban, ami eddig is megvolt. őrület ez az egész zenekar. komolyan ez a punk! nagybetűs PUNK! mindenki hallgasson drunkdriver-t, ok?! ez meg a világ egyik legjobb, leggonoszabb és legkeményebb videója valaha. nincs apelláta, geci!

holnap neon piss. el sem hiszem, hogy láthatom őket élőben. nemrég jött ki az lp-jük, amin a demó számai is rajta vannak "jobb" minőségben. király lemez lett, nálam az év egyik legjobb lemeze. de már tudtam, hogy mire számítsak. viszont amikor a 2010-es demót először hallottam, akkor megállt bennem az ütő! azt gondoltam, amit most is gondolok, hogy ez a világon az egyik legjobb dolog. aki nem érti biztos azt hiszi, hogy meg vagyok őrülve, hogy így beszélek lemezekről, de persze simán lehetek őrült is. leszarom. annyi lesz a kellemetlen, hogy megint egyedül vonatozhatok pestre. jó, ahogy felértem már indul a bulii szokás szerint, de kurva unalmas egyedül annyit vonatozni. de mindennek ára van. messze lakom pösttől és aki messze lakik onnan és odavan a neon pissért annak ezt be kell áldozni. így is emiatt a nagy távolság és a baszott drága vonatjegy miatt csomó bulit ki kellett hagynom. pl: press gang vagy mondjuk a brutal knightsot is kétszer. de legalább a cloak/daggert 3ból 2szer láttam, mikor itt voltak. a másik meg, hogy úgy tűnik eltört a bordám egy véletlen punkbaleset kapcsán és így tuti nem tudok megőrülni neon pissre, mert gecire fáj. de azért sörrel a kezemben biztos, hogy rázni fogom a fejem végig. jee! aztán az új white lung lemez is. ÁZTÁKURRVÁÁ!! komolyan mondom ennél zseniálisabbat nem is lehet csinálni. az új lumber lung lemezt még nem hallgattam meg, de hamar sort kerítek rá. tegnap Buda barátommal hülyeskedtünk is a lung-okkal. olyanokat mondott, hogy lungos meg lungvágó. én meg hogy kenny a white lungból lungész. nagyon viccesek vagyunk amúgy szerintem, mint mindig! mostanában párszor megint lepörgettem az iceage lemezeket. nekem lemezen még mindig bejönnek. a 2009es s/t 7" is kurvajó a maga nagyon durván esetlenségével, a new brigade lp meg (valljuk meg a felfújt és számomra érthetetlen hype-on kívül, hogy) fasza lemez. élőben megnézném őket azért. de tényleg, miért kapta fel őket az egész világ? miért? vannak náluk sokkal jobb bandák is. persze ők is jók, de ez a felhajtás nekem nem szimpatikus. ja, nemrég kijött a pagan youth 7". tudja valaki, hogy azon a 2010-es demo tape számai vannak rajta vagy vannak már új pagan youth számok? ha olyasvalaki olvasná esetleg, aki tudja ezt, az írjon rám itt, mélbe, vagy fb-on, mert kiváncsi vagyok. yo!

dánia azért kicsit portland

és portland is kicsit dánia. na, most ez jól megmondtam, de nekem akkor is. persze punk ügyben értem ezt, miben másban is érteném. dániáról már ejtettem egy-két szót itt, de akkor inkább az őrületesen szar humorérzékem volt előtérben. szóval egy-két példával elmondom hogy is értem. tök akaratlanul, de ha mondjuk estranged-et hallgatok, akkor beugrik a no hope for the kids. hangulat, zene, stílus, minden. és persze az a jó, ha egy zenéből jönnek instrukciók, de ezek a bandák is olyanok, amiket imádok, szóval persze, hogy vannak. egyedien sötét, borongós a portlandi és a dán punkzene, pontosabban egy bizonyos vonalai. olyan, mint amikor az új gitároddal ki akarsz menni játszani az utcára, ahol ott áll egy nagyon jó csaj, akiért odavagy és így talán felfigyel rád, mert amúgy persze nem, de esernyővel áll ott, mert zuhog az eső és esernyővel nem lehet gitározni. na, ilyenkor mivan? ilyenkor az van, hogy ha borongós, gitározós zenét dallamosan játszanak el nagyon jól, akkor leszarod, ha elázik az új gitárod, mert az csak egy tárgy. ezért imádom ezeket a zenekarokat/szintereket. ja, meg nem hiába van autistic youth/cola freaks split. naugye! és milyen király, hogy a cola freaks a lost kids(ami szintén egy dán banda volt) - cola freaks 1979-es seven inch-ről nevezte el magát. amugy az a 7" zseniális. az a király még a cola freaks-ben, hogy a jay reatard féle lost sounds-ot keverik a post punkkal. gyönyörű! a gorilla angreb is lehetett volna akár egy portlandi banda is simán. miért ne?  meg az observers is simán lehetett volna egy dán banda, nem? na, erről beszélek. meg azért a végén köszönjük már meg greg sage-nek ezt az egészet.

fake shakes - demo (2012)

na végre! egy ilyen banda hiányzott már magyarországra. igaz, a formyfriends is hasonló volt, meg tetszett is nekem, de a fake shakes sokkal jobb. bár még nem láttam őket élőben, csak egy koncertfelvételt róluk, meg orrba-szájba hallgatom a demót. lendületes, gyors, ötletes pop-punk/melodic hardcore. amik beugranak róla így hirtelen az a jedi five meg a choke up. és ritka nálam, hogy egy lemezen minden szám bejön, de ezen mindegyik atom. persze vannak kiemelt kedvenceim. az egyik a cheap escapes, a másik pedig a farewell, my little viking. a cheap escapes-ről azonnal a choke up ugrott be. a farewell, my little viking-ben meg mennyire király már az a gitárnyekeregtetés. hasonló nyekeregtetéssel kezdődik a lawrence arms turnstiles száma amúgy. meg ami még pluszban király, hogy az egész lemezt körüllengi a paint it black-es hangulat. jó, a paint it black persze másfajta punk, de nem is arra értem, hanem a tökösségre. szóval ebben a bandában van yeminség bőven. nekem az ilyen bandák jelentik a poppunkot. hallgassa és/vagy töltse le mindenki Buda barátomék új zenekarának demóját, mert amúgy ez az egyik legjobb punk lemez itthon 2012-ben.

32 éve halt meg Ian Curtis

R.I.P.

bent cross 7" (2012)

ezek a hamburgi punkerek aztán nem szórakoznak. nagyon király lemezt hoztak össze. hatások egyértelműen a 80-as évekből jönnek leginkább. lendületes, baszós középtempó, kő kemény riffekkel, néhol kicsit rokkosak is azok a riffek, de jó irányból rokkosak mindenképpen. és visznek bele táncolhatóságot. és mennyire király már az olyan zene, ami hardcore, beletűzdelve rokkos elemek, de közben még kellően dallamos is és mindez alatt baszottul tökös. igazából ez sem egy kritika, mert kb itt ömlengek róluk, de akkor mi van? semmi. és tényleg nincs baj, addig, amíg ilyen zenekarok alakulnak és ilyen fasza lemezeket hoznak össze. és mivel hamburgiak és punkok, tuti szeretik a sankt paulit is. a punkrock! fanzine júniusi számában írnak is majd róluk. ti meg, akik olvassátok a blogomat hallgassatok bent cross-t!

új roomrunner

a tegnap megjelent új lemezről a címadó számot már hallgathattuk egy ideje, de végre már a többi számot is. a super vague-n is nagyjából azok az összetevők, mint a tavaly novemberi ep-jükön. sok zaj, garage punk/rock, nyakonöntve egy kis grunge-dzsal. valami olyasmi, mintha a dead moon-t, a sonic youth-t, meg egy instrumentális noise bandát összegyúrnánk és még ezekhez jönne egy kis napalm beach. nagyon ígéretes bandának tűnnek ezek a baltimore-i csibészek, de ezt azért halkan tegyük hozzá elvárható is volt tőlük az ex-double dagger-es múlt miatt. az első szám, a super vague egy abszolút sláger dal, a tőlük megszokott nyavajgós énekkel, ami hozzájuk abszolút illik. táncolni is lehet rá meg sört locsolni is simán szakadt farmerben. a második szám, az undo már kicsit jobban kiszámíthatóbb, nem az a nagy durranás, de nem is rossz, ilyen lazázós, nyugisabb, több torzítatlan gitárral, de úgy, hogy azért van rajtuk egy kis zaj effekt még így is. és ez jó húzás ám. aztán no wait már sokkal jobb szám. lendületes középtempós riffel indít, aztán őrült gitár riff követi, de őrületen király, aztán vissza a lendületesség, aztán megint örültség. mindez alatt pedig ilyen tök unott ének, amit amúgy nem unottnak szántak, csak egyszerűen ők ilyenek. jó ez a szám. simán még akár lökdösődni is lehet rá. az utolsó szám meg egy szinte kivehetetlen zajolás. szóval király! olyan, mintha végig egy kibaszott fűrész szólna nem is gitár. alá meg shoppers-es ének. engem meg lehet fogni az ilyesféle őrültségekkel. tetszik ez a lemezük is. de még így is a kedvenc számom tőlük a tavalyi lemezükről az aesthetic. meg azért élőben is megnézném őket, mert az is nagyon nagyon fontos. remélem nem kéne bennük csalódnom. csak, hogy kicsit gecizzek már.
http://roomrunner.bandcamp.com/album/super-vague

új white lung klip! take the mirror!

ezt a számot komolyan annyiszor meghallgattam már, hogy az elképesztő!!! az év egyik legjobb száma nálam már most. ja és tök odavagyok a dobos lányért.

i just wanna puke on the stereo

legalább annyira szeretem a frumpies-t, mint a bikini kill-t. bikini kill-t mondjuk többet hallgattam életem során eddig, de ez mindegy, mert imádom ezeket a bandákat. tobi vail-lel tök szívesen találkoznék már. mondjuk biztos nagyon zavarba lennék tőle az elején, de csak jól kijönnénk. mondjuk kb anyám is lehetne, mert 42 éves, júliusban lesz 43. szívesen csinálnék neki egy válogatás kazit ajándékba, meg arra is kíváncsi vagyok mik a kedvenc bandái/lemezei. na jó, biztos kérdeznék tőle kurt cobainről is, ha már jártak egy darabig.

a nirvanáról mondjuk már leírtam itt a véleményemet. de ha már említettem kurt-öt, akkor pár szó még. szóval olyan zenekarokból meríteni, mint a wipers, pixies, sonic youth, vaselines, flipper, scratch acid, breeders stb. szóval csak jó sülhet ki. de az, hogy az egész világ annó kibaszottul felkapta őket az meg a magamfajta punkoknak a mai napig nem tetszik. attól még a nirvana jó zenekar volt amúgy. mondjuk calvin johnsonék is annak idején teljesen elfordultak a zenekartól, amint világhírű lett. meg még csomó érdekes dolgot olvastam ezzel kapcsolatban ami miatt a K RECORDS örökre egy tök érdekes, fura és abszolút zárt közösség marad számomra, hiába vágja mindenki a kiadót. ja, amúgy kim deal vagy kim gordon? ezzel amúgy mindig bajban vagyok, mert kim deal aranyosabb, meg jobban szeretem a pixiest meg a breeders-t a sonic youth-nál picit azért, viszont kim gordon régen jó csaj volt.

nem tudom miért de kim gordonról mindig mark arm jut eszembe vagy fordítva. valahogy úgy vagyok vele, hogy kim gordon a női mark arm, vagy inkább fordítva. mark arm a férfi kim gordon. meg az is elég fura, hogy van pl egy zenekar és van egy kedvenc számom tőlük és van egy kedvenc koncertfelvételem. és van pár olyan eset, amikor 2 külön számról van szó. elég paradoxon amúgy tényleg, de erre szoktam azt mondani, hogy élőben minden más és királyabb. ott jön át mi is van valójában. amúgy kegyetlenül bulizhatnékom van, csak úgy megjegyzem.

i hate the sound of sirens it's the sound of violence

most épp a regulations - police siren-t hallgattam. előtte meg a sickoids lp-t. és kibaszott kemény!király, hogy mindig vannak új lemezek, amik nagyon jók, és nagyon tetszenek. aztán hallgattam nemrég a government warning - arrested lemezt. most már újra regulations pörög, méghozzá az electric guitar. közben meg a nothing nice to say-t olvasgatom. hétfő estére nem is rossz. ja amugy az electric guitar lemezt már szarrá hallgattam. évente nagyon sokszor meghallgatom, rengetegszer. meg az összes regulations lemezt agyon hallgattam már. imádom és nem tudom, meg nem is akarom megunni. még a myspaces időszakban leveleztem velük, mert akartam rendelni pólót, írtak is vissza meg minden, de aztán valahogy nem lett belőle semmi.

"na miván lujzáááá"

hú. és mégnagyobb hú! leírom mi volt az utóbbi napokban. leírhatnám egy szóval is, de nem akarom, mert akkor mi értelme lenne ennek a blognak. mármint amúgy tök felesleges értelmet keresni bármiben, abban meg, hogy miért blogolok csak annyit tudnék mondani, hogy a saját szórakoztatásomra, mert nem hiszem, hogy léteznek "rendszeres olvasók". de nem is baj. naszóval. 3 napig folyamat buliztam. a csütörtöki no problem hatalmasan király volt. a vonaton már azért ittam, nehogy valami baj legyen és elég hatásos volt, no problemet hallgattam meg white lungot többnyire, 75 fok volt és közben söröztem. nem panaszkodom. aztán iván kijött elém a délibe, irány hozzájuk, kaja+sör aztán mentünk a szabad az á-ba. kiváncsi voltam amúgy a pay my milk-re, mert nem láttam még őket élőben, viszont lemezen kurvajók! a számaikat lenyomták, ahogy kellett, viszont sajnos nem éreztem benne dögöt. a gitároson kívül minden tag olyan unott volt vagy én nem tudom, de nem voltak beőrülve. a gittyósnak meg respekt amúgy, mert bugizott közben meg csomót pengetett lefelé. ezazz! szóval király volt ám, csak lehetett volna benne őrület. a fuseism is király volt, de rádi szerint nem voltak jók. faszság amúgy, mert tényleg király volt. a strange attractor is őrület volt. kb a kanadai buzzcocks. kicsit sokat játszottak amúgy, de nem baaj. király volt. és jött a no problem! kibaszott hatalmas őrület volt. annyira zseniális bulit nyomtak, hogy az hihetetlen. végig ment a pogó, ahogy az kell egy jó punk buliba. aztán budával csináltunk velük interjút. és mondta buda, hogy a telefonja nem vette fel. úúú. aztán ment tovább az őrület egy kocsmában, aztán after kb reggel 7ig. oi, oi, oi!!! basszameg a punknál NINCS jobb dolog az életben. petivel délelőtt főztünk a kanadai zenekaroknak, ittunk tovább, aztán mentem is a vonatra. annyira meg voltam még indulva, hogy a maradék pénzemből sört vettem hazafelé. vonaton szintén háromezer fok volt és a kispolgárok csak így néztek engem a kabinban, ahogy iszom a söröket, hallgatom a zenét meg néha-néha léggitározom. amúgy a mai napom erősen a modern lovers-é eddig, csak úgy megjegyzem.

ja, a legjobb meg az volt, amikor sétáltunk ivánhoz és az utcán vajdáskodott egy csávó két nővel és kiabálta az egyiknek, hogy ná miván lujjzááá! zseniális volt. na és aztán a vonaton hazafelé meg egyik haverom hívott, hogy hol vagyok már, és amint hazaértem menjek legénybucsuba. mondom JÓ. buli. szóval úgy is lett, mentem. őrület volt. valamikor reggel keveredtem haza és beájultam az ágyba. de még nincs vége, mert tegnap meg házibuliba voltam. egyik haveromnak volt a szülinapi bulija. kegyetlen buli volt amúgy, ma reggel értem haza. ráadásul ami plusz királyság, hogy a házibuliba megismerkedtem egy csajjal, akit szerintem soha az életben nem látok többet sajnos. amúgy mennyire király lenne, ha minden napom olyan lenne, mint az utóbbi 3 nap. hát nagyon király lenne!