2012 SZEPTEMBERE AZTAKURVAÉLET!!!

esős napoknak esős zenét! oi oi oi!

szeretem az ilyen időt. mondjuk a nagy kánikula fanok most biztos kihűlnek, hogy mivan hee?! király a 40fok, de csak pár napig, de akkor is csak akkor, ha valami vízparton vagyok és van nálam minimum napi 10 sör. ja, ez ilyen, én így élek. szóval vannak ám nekem kimondottan jól bevált esős zenéim. amiket, ha ilyenkor hallgatok, akkor egyből még fílingesebb lesz ez az egész. fel is hozok pár példát, ha már megint belekezdtem egy újabb posztba. az egyik nagy esős favorit zeném, az a kései blitz, ami amúgy is favorit nálam. most hirtelen nem is tudom melyik videót tegyem ki tőlük, de majd halandzsázok még kicsit, ahogy szoktam mindig és majd közben eszembe jut. szóval a blitz egy amúgy is nagyon király banda. az oi!-t is zseniálisan csinálták, meg a new wave-et is post punkkal keverve. ilyenkor mindig olyan kedvem van, hogy baszki felveszem a harringtonomat és elindulok valahova-valamerre szigorúan a lejátszómmal, ami nélkül SEHOVA nem megyek, mert még a lépéseket is ritmusra tudom csinálni az egész second empire justice lemez alatt. és akkor a másik kedvencemet a new age/fatigue-t elő sem hozom, hajjaj. most amugy éppen a telecommunication szám szól. ha esetleg létezne olyan ember, aki nem ismeri a blitz-et(amit nagyon kétlek, de ha mégis) és olvassa ezt a blogot, akkor komolyan kezdje el a lemaradást. a koraira lehet királyan hőbörögni, sörtlocsolni, bebaszva oi-ozni, a késeire meg őrülten, furán táncolni és végtelenségig bulizni.

most komolyan azt hiszitek, hogy ha esős időről beszélek és esős zenéről, akkor ki merészelem hagyni a pop-punkot innen? háhh, bebaszna! get bent! a get bentet amióta ismerem és először hallottam annó, akkor azonnal az ugrott be, hogy ez egy tipikus esős punk zene. olyan, amikor azért kicsit hűvös van, esteledik és az eső pont annyira esik, sőt inkább csak picit esik, de azért esik, hogy pont lehet sétálni a városban és közben őket hallgatni.

joy division. azám. régóta nagy nagy kedvencem, bár sokan nem szeretik, ami engem teljesen hidegen hagy, felőlem aztán mindenki azt szeret, ami akar. engem nem érdekel. én imádom a joy division-t. bármelyik lemezüket bármikor szívesen meghallgatom bárhol, de esőben azért nem kicsit királyság őket csapatni. múltkor a buszon is őket hallgattam és legszívesebben én is úgy táncoltam volna, ahogy ian curtis szokott. igen, ott a buszon. amúgy rendszeresen szoktam léggitározgatni itt-ott, de ezt már leírtam itt is. aki emiatt hülyének néz, annak nincs élete. és mennyi ilyen semmirekellő van.

ha valaki azt hiszi, hogy anglia csak a crust-ot tudta kitermelni "jól", akkor az kurvára téved. mivan? és mi van a post punkkal???! itt a fenti egyik legismertebb példa rá. meg itt a SWELL MAPS. meg még nagyon sok sok angol post punk istenség, amit kb végtelenségig sorolhatnék, de nem fogok. najó, azért a wire-t még idenyomom. egyik héten amikor esett szintén swell mapst hallgattam és király volt. mármint a swell maps mindig király,legalábbis nekem, mert én nagyon bírom.

ja, vannak slágerzenekarok és slágerszámok is amik esőben még jobbak. ki ne ismerné a masshysterit. minden számukat élmény hallgatni. sok ilyen zenekar van, de ha őket hallgatom, akkor mégis csak kevés. olyan, mint ha atom slágereket hallgatnál a szobádban, és hajjdejó a kedved, de közben az ablakon azért bever az eső és elázik a padlód, mert a punk az ilyen!

szuicid hárdkór. felőlem aztán ugyan mondhat mindenki mindent az american nightmare/give up the ghost-ra, nálam mindig is favorit volt. wesley eisold oké, hogy nagyon szomorú meg lehúzó szövegeket írt, amit nyomat tovább már évek óta a cold caveben is, de most komolyan miről énekelt volna? arról, hogy minden király és tök boldogság van? pff. na persze. és társul hozzá tökös oshc. ez agy nagyon jó kombó és a background music egy telitalálatos, tökéletes hardcore lemez. amikor a gutg 2003 végén játszott bécsben, sajnos még nem ismertem őket, mert én akkor még csak alap punk zenekarokat hallgattam, mint pl a dead kennedys, ramones, clash, pistols, hátsó szándék, ht, picsa, ilyenek. áh, mindegy igazából nem fogok emiatt keseregni már. de esős időben mégjobb csapatni őket. komolyan.

van még rengeteg (szerintem) esőkompatibilis punkzene persze, de most stílusosan lezárom ezt a posztot egy olyan zenekarral/számmal, amit ha valaki kihagyna egy esős punk posztból, az lehetőleg azonnal adja fel ezt az egészet és menjen el hurkát tölteni.

think twice

creem-et hallgatok. igazából ezzel az egy mondattal le is lehetne zárni ezt a posztot, mert ebben minden benne van. nem írtam még egy sort zenéről, de bőven le lehetne ezt rendezni ezzel. igen, creem-et hallgatok. amióta kijött a lemezük én agyon hallgattam. szóval, hogy miért is lehetne benne abban a tőmondatban minden, hogy creemet hallgatok? azért, mert az év egyik legjobb, legkeményebb, legfogósabb lemezét hozták össze. sok lemezre mondam már ezt, meg azt is, hogy megvan benne minden, ami kell a punkban. az egyszer biztos, hogy a kanadaiak nem szórakoznak. a 80as évek eleji csizmás amcsi hardcore-ja, a punk fogóssága, az oi! tökössége, de nem ám a klisé oi zenekarokra gondolok, hanem a tökös, tényleg baszós oi bandákra. mint amilyen a 4skins is volt, a korai blitz vagy a hatalmas kedvencem, az 86 mentality. ezekből az összetevőkből kihoztak egy csodás egyveleget, amit lemezre vetettek. imádok rajongani a zenéért, imádok! olyan jó, amikor jobbnál jobb zenéket hallgatok és azonnal jönnek is a gondolatok, úgy, hogy közben nem gondolkodom, meg nem is tervezem, hogy gondolkodjak. és a the bricks számuk meg ahogy kezdődik, arról meg komolyan a kései blitz ugrik be. meg van benne egy riff, amiről szintén. közben meg az egész ugyan az a tökös hardcore. hát basszameg, van ennél szebb dolog a világon?? ha van is, akkor nem sok.

most viszont egy olyan bandáról fogok írni, amit még mindig nem tudok hova tenni. lemezen szeretem őket hallgatni, főleg a strange songs in the dark lemezt. az a kedvenc lemezem tőlük. kicsit jobban bejön, mint az idei children of desire lp. hát persze, hogy a merchandise-ről beszélek. szóval lemezen tényleg jó. olyan az énekes csávó hangja, vagyis, ha nem is teljesen olyan, de nagyon hasonlít Morrissey hangjához. a zene meg post-punk szerűség dob nélkül. szóval nem hangzik ez így rosszul, meg lemezen jó is. de tényleg. viszont. néztem róluk már pár videót és az komolyan mondom elkeserítő. erőtlen, semmittelenség. emiatt egy ideig még lemezen sem hallgattam őket, mert én az a fajta srác vagyok, akinek nagyon fontos, hogy egy zenekar élőben is domborítson. sőt! meg ha már nincs dobos, akkor többet fordítsanak a gitározásra és igen is gitározzák szét azt az űrt, amit a dobos hiánya hagy maga után. erre meg? az énekes csávóka inkább a keverőre van rágyógyulva, néha azért penget kicsit. oké, hogy van másik gitáros is, de akkor is. mindegy, ez csak az én véleményem. de az kétségtelen, hogy videókon nagyon gáz és erőtlen. de azért lemezen ezentúl is fogom hallgatni.

elszállós rész

ez a poszt egy jó nagy elszállós rész lesz. elég tompa az agyam ma, mert ez a hétvége is elég kemény volt a változatosság kedvéért, pedig most csak egy napig buliztunk. na de vissza a zenéhez. évek óta vágom a darker my love-ot, de valahogy sosem jött át igazán. írtam már pár sort róluk itt is amúgy. de tim presley(ex-nerve agents) iránti respektációmból adtam neki pár esélyt. pár hete is kezdtem érezni már, és ma tök véletlenül elkezdtem nézni róluk egy videót. és ÁTJÖTT! végre. és lehet, hogy csak azért mert kicsit tompa a fejem ma, de ez tökmindegy most. rendesen flesselek rá.
meg ott van még a black angels, amit az előbb hallgattam. olyan, mintha a velvet underground tudatosan játszana, pszihedelikus lo-fi -t a XXI.században. tényleg jó és tök érezni a v.u. hatásokat rajtuk, ami király.

de, hogy azért a punkszázalékaimat helyrebillentsem, táraztam is be magamnak necrost. a sex drive 7"-et. a necros király, de hát ezt mindenki tudja!

everybody dies

azért szeretek doom town-t hallgatni mert tök olyannak tűnik, mintha siouxsie felpörgetett, gyors gitározós postpunkot játszana. király a 2010-es demójuk, és ami pluszban király, hogy egy wipers számcímből nevezték el magukat. na, de amúgy azért kezdtem igazából bele ebbe a posztba, hogy elmondjam mennyire király a sickoids. amikor először hallgattam a lemezüket elég rendesen letaglózott és ami a bizonyíték, hogy zseniális zenekarról van szó, hogy akárhányszor hallgatom őket, mindig szétszednek. ennyi! meg imádom nézni a videóikat is, mert látszik rajtuk, hogy szétfeszíti őket az energia. hihetetlen. és akkor milyen lehet élőben? baszki, de megnézném őket. ez a kedvenc videóm tőlük:

hú, most rendesen rámjött a táncolhatnék amúgy a doom town miatt, és nem mostanában hallgattam, szóval ez nagyon jól jött. de ez mégsem az a tipikus táncolhatnék, ami mondjuk akkor van, ha jó kedvem van és mondjuk steve adamyk band-et hallgatok vagy sonic avenues-t. mert az utóbbi két zenekar az a bugis táncolós punk rock. de mondhattam volna akár a white wires-t is. persze ezeket a zenekarokat is nagyon szeretem.

doom town-ra táncolást inkább ilyen sötét szobás buginak hívnám, ami kicsit paradoxon azért, de annak is megvan a szépsége. most amúgy egy olyan bandát hallgatok, amit ezer éve csapattam utoljára kb, de akkor sem orrba-szájba. szóval most where fear and weapons meet-et hallgatok. nem az a kimondottan én zeném, de a hasonló hardcore bandák közül azért nálam kitűntek. mert azért kibaszott feszes ám, meg pörgős meg tele van punkkal. egészen pontosan most a '99-es the weapon lemezt nyomatom.

múlt héten meg feltűnően sok the men-t hallgattam. amúgy bírom én a the men-t, de azért a felhajtás nagyobb körülöttük (is), mint kéne. most ez elég hülyén hangzik, mert úgy mégis ki vagyok én, hogy ilyet mondjak, de ez a véleményem. ettől függetlenül király zenekarról van szó. a think című számukra meg azért nagyon-nagyon be lehet indulni. az egyik legjobb men szám nálam.

a where fear and weapons meet után, amit most sok idő után tök jó hallgatni, táraztam be magamnak straightjacket nationt. azért azt valljuk be, hogy ezek az ausztrál skacok nem szórakoznak. imádom őket, mert megvan bennük minden, ami kell a punkban. düh, gyorsaság, lendület, fogós számok és a germs gecisége is. azért ez elég király egyveleg azt hiszem. vagyis nem hiszem, hanem TUDOM, hogy az.

szereti valaki a seize-t? mert én igen. az everybody dies lemezük nagyon fenyítő és mégis táncolós és minden szám sláger. 82-es lemez amúgy és nekem olyan benyomásom van róluk, mint ami akkor szokott rámjönni, amikor "tipikus" kbd-s bandákat hallgatok a blogjukról. olyan jellegzetes. imádom a kbd records blogos zenekarokat, mert valahol van bennük valami, ami kbd-s, mégha nem is kiadóról van szó. amúgy az everybody dies lemez why not records-nál jött ki.

őrület

ha szar embernek szar zene jár, akkor fura embernek meg fura zene. vagyis nem fura zene, mert amikről most írni fogok még gyorsan próba előtt egy-két sort, azok nem fura zenék, max a hétköznapi polgároknak lehetne fura és megveszekedett. most éppen a white guilt demo II-t hallgatom és imádom! mondanom sem kell, hogy abszolút tökéletes és zseniális és ez az egész zenekarra kimondható. nekem ez a punk. átjárja az egészet valami számomra nagyon misztikus sötétség és elborultság, ami a gonoszságból fakad. a gonoszságból és a dühből. közben meg annyira erőteljes, koszos és túlfűtött, hogy miközben hallgatom nem is akarok mást. nem akarok mást hallgatni csak és kizárólag ilyen zenekarokat.

aztán ott van még a crazy spirit. erről a bandáról is hasonlóak a benyomásaim. nagyon sokat hallgatok crazy spiritet és pont ezt dumáltuk a no problem énekesével múltkor a pesti buli után, mert megdicsértem a crazy spirit felvarróját, hogy ez a zenekar mennyire erőteljes, baszott király és gonosz. és valamiért ekörül a banda körül van valami misztikus valami. bírom nagyon az ilyen zenekarokat.

a tegnapi napomat condominium-mal zártam. jó geci egy banda az biztos. bírom őket is. jó dühöngő. olyan, mint mikor egy bika arra vár, hogy szétbaszkodja azt a köcsög torreádort, aki ki akarja nyírni és rohadtul nem fogja kinyírni, mert a condominium baszott kemény.

és hogy hagyhatnám ki a megkerülhetetlen cult ritualt. kihagyhatatlan. vajon létezik olyan punk a világon, aki nem szereti őket? 3 éve feloszlottak már, de szerintem nagyon maradandót alkottak. most komolyan milyen számokat írtak már?? atyavilág. tökéletes zenekar voltak. meg tök bírom az olyan őrültségeiket is, mint a saturday's blood eleje. vagyis inkább a szám nagyrésze, mert csak a végén indul be a zene.

igaz, már írtam nemrég a drunkdriver-ről, de azért megmelítem most is őket, hogy igen is ők is beletartoznak abba, amitől én teljesen megőrülök. szúrok be egy képet is róluk, amin az énekes death in june pólóban van. ha douglas pearce ezt látná és hallgatna drunkdrivert biztos örülne és még azt a hülye maszkját is levenné.

 hallgassátok ezeket a zenekarokat, mert tényleg atom bandákról van szó, különben nem mondanám. Oi!

mi? bulii?

ami az elmúlt napokban történt az megint csak a zsenialitás netovábbja. röviden annyi, hogy voltam neon piss-en. nagyon vártam már, annyira be voltam sózva, hogy az elmondhatatlan. és az ÉV bulija volt, de komolyan. na, azért a white lung is atomság lesz persze. azt tervezem, hogy nem csak a pesti bulira megyek, hanem a szegedire is menni kéne. remélem összejön a dolog.
ja, amúgy abszolút király volt minden de tényleg. Buda is írt róla az előzményekkel együtt, érdemes elolvasni, meg amúgy is olvasni a blogját, mert király!
félmeztelenül táncolni egy oltárijó zenekarra, amit már annyira vártál és tudod, hogy a körülötted lévők is, akik szintén félmeztelenül buliznak, ők is ugyanannyira várták már, mint te. és ez egyfajta megnyugvást ad. mondhatni biztonságot, mert tényleg jobb helyen nem is lehettem volna ott és akkor. ez volt csütörtökön és én szombat délután értem haza. Iván meggyőzött, hogy maradjak nála. mondjuk nem kellet sokat könyörögni, haha. király volt minden. buli, őrület végig. Paliékkal meg nagyon állat bulizni meg összevissza mászkálni a városban ROIR után.
itt egy videó a neon piss-ről. még látszom is, a mikrofonba néha beleüvöltözöm. tökéletes volt:

most éppen battalion of saints-t hallgatok és iszom a nagy bodzaszörpöket. vasárnap estére szerintem elég király ez így. azért imádom a b.o.s.-t, mert kíméletlenül tökös. tényleg annyira energikus és kemény punk, hogy tényleg nehezen bírom megállni, hogy ne pogózzak itt a szobámban egyet. a fighting boys lemezük mondjuk még kicsit dallamosabb, de azt meg pont azért szeretem, meg abból már lehet azért sejteni, hogy ezek a skacok durvább vonalra terelődnek majd, amit szintén tökéletesen csinálnak. imádom őket. ráadásul játsszák a motörhead-től az ace of spades-t. ójje!

most egy kis önreklám, vagy mi. a múlt heti próbatermes buliról van egy fullkoncertes videó rólunk. az ének kb nulla, mert nem igazán szólt a cucc, de annyi baj legyen, király buli volt: